A karkötők kulturális jelentősége
Kezdetben milyen anyagokból készültek a karkötők?
Az egyiptomi karkötők történelme i.e 5000-ig nyúlik vissza. Eleinte főként csontokból, kövekből és fából készültek és vallásos, spirituális jelentőségük volt. A szkarabeusz karkötő ősi Egyiptom legismertebb szimbólumai közül az egyik. A szkarabeusz az újjászületést, megújulást képviselte az egyiptomiak szemében. Faragott szkarabeuszokat hordtak ékszerként és csomagoltak be a múmiák vászonkötéseibe. Az egyiptomiak hite szerint Khepri, a szkarabeusz isten volt az, aki átgörgette a Napot az égen.
2008-ban, orosz régészek a Novosibirski Archeológiai és Etnológiai intézetéből, a Gyenyiszova-barlangnál felfedeztek egy kicsi csonttöredéket, mely egy ősember ujjperce volt, aki körülbelül 41 ezer évvel ezelőtt élt. A lelet mellett a régészek egy karkötőt is találtak.
Milyen hagyományok kötődnek a karkötőkhöz?
Bulgáriában kialakult egy Martenitsa nevű hagyomány, mely szerint piros és fehér színű karkötőt kell viselniük az embereknek, hogy a tavasz hamarabb érkezzen el. Görögországban hasonló hagyomány alakult ki. Március első napján egy piros és fehér húrból szőtt karkötőt kell viselni, egészen a nyár utolsó napjáig. Ezt a hagyományt „Martialisnak” nevezik, és úgy tartják, hogy a szőtt karkötő segít megvédeni a bőrt az erős görög naptól.
India néhány részében azt gondolják, hogy a karkötők száma és típusa, amiket egy nő hord, a házassági státuszát mutatják. Latin-Amerikában az Azabache karkötőket hordják, hogy megvédjék magukat a Mal de oyo-tól vagyis a gonosz tekintetektől. Úgy tartják, hogy a gonosz tekintek a túlzó csodálatot vagy az irigységet fejezik ki. Az újszülött babák is hordanak egy azabache-et.
