Lánykérés és eljegyzés a magyar hagyományokban
E két fogalom mára teljesen egybeolvadt, pedig a hagyományok szerint külön jelentésük volt. Lássuk, ősi magyar szokásaink mit mesélnek erről.
A leánykérésnek több elnevezése is volt, mint például kérő, kéretés, leánynéző, kulacsos puhatolódzó, követküldés. A követküldés kifejezés onnan ered, hogy gyakran nem is a legény ment megkérni a kiszemelt lányt, hanem maga helyett küldött valakit. A követek lehettek a szülök, más rokonok, de olyan személy is, aki kifejezetten jártas volt a beszédben, például egy vőfély. Ilyenkor a legénynek semmi szerepe nem volt, gyakran nem is tartott a követtel.
A megkérésnek jellemzően három mozzanata volt. Az első volt a leány kezének a megkérése, a második az alku, a harmadik pedig a leány kezének a fogadása, jegyzése.
E három lépés közül sokáig az alkunak volt a legnagyobb szerepe. Ekkor egyeztek meg, hogy milyen anyagi feltételek mellett adják oda a menyasszonyt. A hozomány, hitbér, kelengye kérdésekben gyakran olyan vita alakult ki, hogy az azonnal véget vetett a további tárgyalásoknak. Ekkor – főleg a jómódú fiataloknak – semmilyen beleszólásuk nem volt a párjuk kiválasztásába, a feleletet a szülők adták meg. A leánynak csak formálisan kellett igent mondani, gyakran nem is szóban. Kiöntöttek két pohár bort, egyet a legénynek, egyet pedig a leánynak, aki ha ivott belőle, azt jelentette, hogy odaadják a kezét. Ha nemleges válasz született, a leány a legény szűrét az eresz alá akasztotta ki – innen ered a „kiteszi a szűrét” mondás. Ha valamilyen oknál fogva a család nem tudott azonnal dönteni, kérhettek haladékot, hogy megszerezzék a szükséges információkat.
Amikor megtörtént a megalkuvás, a közhiedelemmel ellentétben a menyasszonyos ház tagjai mentek háztűznézőbe a vőlegényhez, ahol megtörtént a kézfogó, jegyzés, eljegyzés. Ekkor a legény a leány ujjára húzta az eljegyzési gyűrűt, mintegy zálogot. Ha a menyasszony elállt házasulandó szándékától, ezt vissza kellett, hogy adja. Eleinte csak a menyasszony kapott gyűrűt, és csupán a 17. századtól visel mindkét fél eljegyzési gyűrűt a jegyesség ideje alatt. Magyarországon a gyűrűk a bal kéz gyűrűsujjára kerülnek, és az esküvőig ott viselik őket, ekkor kerülnek át a jobb kéz gyűrűsujjára. Az eljegyzési gyűrű mellett a fiatal pár gyakran kapott egymástól más jegyajándékot is, például jegykendőt vagy mandzsettagombot.
Mivel a jegyesek gyakran a kézfogó előtt még soha nem is látták egymást, ez az idő szolgált arra, hogy összeismerkedjenek, megszokják, és megszeressék egymást az esküvőig, ami nagyjából fél év múlva következett be.
A Hári Ékszerkészítő és Ékszerjavító Műhely várja megrendelését. Ékszerkészítés és ékszerjavítás mellett ékszertisztítást is végzünk üzletünkben. Eljegyzési gyűrűk, jegygyűrűk, nyakláncok, fülbevalók és sok más ékszer széles választéka várja látogatóinkat ékszerüzletünkben, műhelyünkben pedig egyedi megrendeléseket is szívesen teljesítünk. Látogasson el hozzánk még ma!
