Minden, amit a törtaranyról tudni kell
A törtarany nem más, mint régi, megunt, tönkrement vagy elszakadt arany ékszer, melyet az újbóli felhasználás érdekében beolvasztanak, majd kémiai úton nyerik belőle a színaranyat. Magyarországon csak az új aranyból készült ékszer kaphatja meg a hivatalos magyar fémjelzést, tehát a tévhittel ellentétben, nem a törtaranyból készítik az ékszereket.
Ha rendelkezünk megunt, elszakadt, használhatatlan arany ékszerrel, akkor azt számos ékszerüzletben, az éppen aktuális törtarany áron, értékesíteni tudjuk. Minden eladásnál a vásárló, tehát az ékszerész megvizsgálja, ellenőrzi az adott tárgy nemesfémtartalmát, és megbizonyosodik annak valódiságáról.
A törtarany ára
A törtarany ára a világpiaci árfolyamokkal összhangban mozog. A törtarany értékét az ékszer aranytartalma és a rajta található szennyeződés határozza meg. A törtarany értékének meghatározása során az ékszer súlyából levonásra kerülnek a szennyeződések. Ilyen nagyobb szennyeződésnek számít például egy nagyobb kő. A szennyeződések eltávolítását követően savas próbát végeznek, az ékszer finomságának megállapítása céljából.
Ha tört aranyat próbálunk értékesíteni, felmerülhet bennünk a kérdés, hogy miért drágább az új ékszer, mint a törtarany? Nos, az arany is csak egy fém, még ha igen ritka és nemes tulajdonságú is! Ha beolvasztjuk, már csak az anyagi értéke marad meg, míg a kész ékszer árába számos tényezőt beleszámítanak az ékszerkészítők. Ezek a tényezők közé tartozik maga a nemesfémtartalom, de a befektetett munka és a szaktudás is, valamint a drágakövek, melyek az ékszert díszítik, a fémjellel való ellátás költségei, az adó és még a díszcsomagolás is.
A törtarany eladása körüli csalások
A felvásárlás komoly odafigyelést igényel, ugyanis nagy számban fordulnak elő szélhámosok, akik különböző trükkökkel próbálnak meg egyszerű ólmot vagy fémhuzalt aranynak álcázva eladni. Az értéktelen fémeket különféle technikák segítségével az ékszer belsejébe rejtik, az üreges láncokba akár be is forraszthatják az értéktelen fémet, így kitöltik az ékszer belsejét, növelve annak tömegét. A hamisítás egy másik változata, amikor a szélhámosok vékony arany réteget visznek fel egy csekély értékű fémre. A savas próba során az ékszert borító vékony aranyréteg nem lép reakcióba a savval, így az ékszerész ebből könnyen következtethet arra, hogy az egész ékszer valódi. Ezért szokták a savazás előtt megreszelni az ékszert, mert így a felszíni réteg sérül, és a felvásárló megtudhatja, milyen anyagból áll az ékszer belseje. Minél nagyobb egy eladásra váró ékszer, természetesen annál elővigyázatosabb a felvásárló is. Szükség esetén a gyanús ékszert el is szokták vágni, és megvizsgálják a keresztmetszetét. Ezzel a módszerrel az ékszerész meggyőződhet arról, hogy az ékszer belseje megegyezik-e a külsejével. A szakképzett ékszerészek szerencsére már első látásra észreveszik a hamis fémjeleket, vagy a gyanús darabokat.
