Indiai ékszerek – 2. rész
Az Indiából érkező televíziós sorozatok egyre több magyar tévénézőt kötnek a képernyők elé. A szokatlan történetek, a lenyűgöző tájak és a keleti szokások lenyűgözik az indiai sorozatok rajongóit, de a hölgyek különös figyelmet szentelnek az indiai nők csodaszép és számunkra szokatlan ékszereinek is. Cikksorozatunk az indiai ékszerkultúra világába kalauzolja az olvasót, ahol csodás keleti ékszerekkel és drágakövekkel ismerkedhet meg.
Az ékszerek az ősidőktől fogva fontos szerepet töltöttek be India mindennapi életében, tárgyi bizonyítékok vannak rá, hogy az indiaiak már az Indus völgyi civilizációban – tehát mintegy 2500 évvel Krisztus születése előtt – különféle ékességekkel, cicomákkal díszítették fel testüket. Bár a hagyományok azóta jelentős átalakuláson mentek keresztül, az ékszerek ma is nélkülözhetetlen részei a vallásos, regionális és társadalmi életnek.
Dél-Indiában mind a mai napig, az ékszerek viseletének egyik fő funkciója a gonosz távol tartása. A drágaköveket elsősorban az állatövi jegyekkel kapcsolják össze, ugyanis az asztrológusok és a numerológusok vallják, hogy ha helyesen használják a megfelelő ékszert, a rezgést kibocsátó drágaköveknek, fémeknek gyógyhatásuk van. A dél-indiaiak a díszítéseknél felhasználják számos mítoszuk alakját is. Leghíresebb drágakövük a mesebeli csintámani, amely minden vágyat valóra vált.
Napjainkban a színpompás, drágakövekkel és zománccal díszített arany ékszerek a legkedveltebbek. Az indiai ember számára az arany az isteni tökéletességet jelképezi, a napfényt szimbolizálja. Úgy tartják, hogy mindent képes megtisztítani, amihez hozzáér, emiatt az arany ékszereket közvetlenül a bőrükön viselik. Az indiai ékszerkészítők leggyakrabban aranyat és ezüstöt használnak alkotásaikhoz. Az utóbbi használatának az egyik oka, hogy az ezüst hűsítő hatású, másrészt a bokapereceket, melyek könnyen bepiszkolódnak arany helyett szívesebben készítik ezüstből.
Aventurin – az indiai jade
Az aventurin nevezetű drágakövet gyakran összekeverik a jade ékkővel, mert hasonló, zöld színük van, azonban ez a két kristály jelentősen különbözik egymástól. Az aventurin, melyet „indiai jade” néven is emlegetnek, nem csak az ékszerkészítésben és a kristályterápiák során használatos. A kozmetikában, a bőr- és hajápolásban is alkalmazzák ezt a drágakövet. A különféle allergiás reakciók, csontfájdalmak, sebek, sebhelyek gyógyításában is nagy sikereket érhetőek el az aventurin segítségével.
Az indiai jade torokra és hangszálakra való hatása már nagyon régóta ismert. Nem is csoda hát, hogy az énekesek, énekművészek gyakran viselnek aventurin nyakékeket, medálokat.
A hiedelmek szerint az aventurin segít megszabadulni a nyugtalanságtól, a félelmektől vagy a szégyenérzettől. Növeli a lelki egyensúlyt és az optimizmusra is pozitív hatással van.
Topáz – a bölcsesség köve
Az ókori görögök irataiból kiderült, hogy a nép körében elterjedt hiedelem szerit a topáz fizikai és lelki erővel ruházta fel a kő viselőjét, éppen ezért gyakran ajándékozták olyan ajándékként is, melynek feladata az ajándékozott kiengesztelése vagy felvidítása volt. Indiában a topáz története kicsit másmilyen – a hiedelem szerint a topáz bölcsességgel és hosszú élettel ruházza fel viselőjét, ha az a topázt a szívéhez közel viseli.
A topáz domináns színe a barna, de találkozhatunk kék, zöld, lila, sárga, narancssárga, rózsaszín vagy piros színű topázokkal is. Az indiai nők körében mindegyik változat kedvelt ékszerkőnek számít.
