Eljegyzési krónikák: Szerelem első látásra

Erzsébet már őszülő fejjel meséli el, miként térdelt le elé igaz szerelme egy szépséges jegygyűrűvel. A nagy szerelem nem csak a mesékben létezik, ebből az elbeszélésből egy különlegesen romantikus történettel ismerkedhetünk meg.

Mikor én tizenhat éves lettem, a nővéremmel és gardedámommal elkezdtem bálba járni. Nem nagyon érdekeltek még akkor a legények, inkább csak azt élveztem, hogy felvehettem a szép báli ruhámat. Aztán egyszer csak megpillantottam egy férfit, és a szívem ettől hirtelen gyorsan kezdett kalapálni. Összetalálkozott a tekintetünk, én meg gyorsan lekaptam róla a pillantásom. A nővéremtől derítettem ki, hogy kicsoda, de sajnos csalódás ért, mert kiderült, hogy már huszonhét éves. Ekkora korkülönbséggel biztosan nem engedték volna meg a szüleim, hogy udvarolni kezdjen nekem. Ennek ellenére ő mégis tett egy próbát, és felkért táncolni. A gardedámom nem szívesen, de áldását adta – kizárólag egy táncra.

Alig mertem neki bemutatkozni, a szívem a torkomban dobogott. Ő is csak annyit mondott, hogy Pistának hívják, de nem is volt szükség szavakra. Addig még soha nem voltam olyan boldog, mint abban a pár percben. A nóta azonban véget ért, és ő visszakísért a gardedámomhoz, aki olyan arcot vágott, hogy rögtön tudtam, többet nem enged a közelébe.

Szomorú és csalódott voltam, hisz Pista minden bálon megjelent, de nem jöhetett a közelembe. Teltek múltak a hetek, hónapok, és hírét vette, hogy megkért egy lányt, és nemsokára elveszi feleségül. Sokat sírtam emiatt, de nem volt mit tenni.

Én tovább jártam a bálokba, ismerkedtem. Egy kedves fiú került hamarosan a képbe, aki nemsokára megkérte a kezem, és összeházasodtunk. Két gyermekünk született, de egyikünk sem volt soha igazán boldog. Húztuk még pár évig, de rá kellett, jönnünk, hogy ez így nem mehet tovább, és úgy döntöttünk, hogy elválunk. Bár mindkettőnknek fájdalmas volt, hogy lehúztuk ujjunkról a jegygyűrűket, tudtuk, hogy ez a jó megoldás.

Néhány évvel később, mikor én harmincegy éves voltam, a Balatonra mentünk nyaralni a húgom családjával. Ekkor váratlanul összetalálkoztam Pistával. Nagyon megörültünk egymásnak, úgy kezdtünk el beszélgetni, mintha mindig is ismertük volna egymást. Kiderült, hogy neki sem sikerült a házassága, ő is elvált. A nyaralás ideje alatt többször találkoztunk, beszélgettünk, nevettünk. Már ekkor tudtuk, hogy tovább szeretnénk élvezni egymás társaságát, így a nyaralás után is sokszor összefutottunk, eljártunk vacsorázni, táncolni. Olyan boldogok voltunk egymással, mint még soha senkivel, s ekkor már a korkülönbség sem számított.

Egyre komolyodott a kapcsolatunk, bemutattam a gyerekeimnek is. Nagyon jól kijöttek egymással, és én ettől még boldogabb lettem.

Egy évig randevúzgattunk már, mikor Pista egy különlegesen elegáns étterembe vitt el. Egészen odáig nem tudtam, hogy mit tervez, míg le nem térdelt elém. Abban a pillanatban azt éreztem, hogy erre a pillanatra várok, amióta csak megpillantottam a bálban. Pista nagyon szép arany jegygyűrűket választott, amiket egymás ujjára húztunk.

Az eljegyzés után fél évvel összeházasodtunk, és egy évvel később közös gyermekünk született. Most, már őszülő fejjel is nagyon boldogok vagyunk, minden tökéletes az életünkben, jelenleg épp az első unokánk érkezését várjuk.