Meteoritból készült az ókori egyiptomi ékszer?

Az ékszerkészítés az ókori Egyiptomban jelent meg, mintegy 5000 évvel ezelőtt. Az egyiptomiak inkább a luxusnak hódoltak, ezért az aranyat részesítették előnyben más nemesfémekkel szemben. Az ékszer a társadalmi ranglétrán elfoglalt helyet, a gazdagságot volt hivatott szimbolizálni. Bár a gazdagok életük során is viseltek ékszert, általában haláluk után is sírjukba helyezték arany ékszereiket.
A régészek számos ékszert találtak az ókori egyiptomi sírokban. Az egyik ókori vasgyöngy, melyet egy több mint 5000 éves sírban találtak, a legújabb kutatások szerint nem földi eredetű. A tudósok szerint az időszámításunk előtt 3600 évvel keletkezett ékszer az első példa az egyiptomi vashasználatra. Az ékszer több ezer évvel a vaskorszak kezdete előtt keletkezett, kozmikus eredetét pedig máig rejtély övezi.
A cső alakú ékszert még 1911-ben, egy Kairótól 70 kilométerre fekvő temetőben fedezték fel a régészek. Nem sokkal az ékszer felfedezését követően a tudósok kimutatták, hogy az ékszer nikkelben gazdag, amiből a kutatók arra következtettek, hogy az ékszer egy meteoritkőből készülhetett. Az 1980-as években a tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a magas nikkeltartalom az olvasztás eredményeképpen is kialakulhatott, és egy nagyon régi fém ékszerről van szó, mely nem égi eredetű.
Tavaly azonban a Manchesteri Egyetem tudósai rácáfoltak erre az érvre, ugyanis újra megvizsgálták az ékszer egyik gyöngyét, elektronmikroszkóppal és röntgensugaras CT-szkennerrel is. Az elemzések eredményei alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a nikkelben gazdag kémiai tartalom eredetileg is az ékszer sajátossága volt, tehát nem az olvasztás következménye. Ez a friss felfedezés is a meteorelméletet támasztja alá.
A vizsgálat továbbá kimutatta azt is, hogy az ókori gyöngy úgynevezett Widmanstätten-mintát tartalmazott, amely egy jellegzetes kristályszerkezet, és kizárólag a vasmeteoritoknál található meg. A kutatás azt is kimutatta, hogy az ékszert nem magas hőfokon öntötték, hanem eredeti hőmérsékleten kovácsolták. Az első feljegyzés az egyiptomi vaskohászatról az időszámításunk előtti VI. századból való, így a szóban forgó, közel 5600 éve keletkezett fém ékszer valódi ritkaságnak számít.
Joyce Tyldesley, a Manchesteri Egyetem kutatója szerint az egyiptomiak vallási, mágikus tulajdonságokat tulajdoníthattak az égi kőnek. A vasgyöngy sírból való előkerülése szintén arra enged következtetni, milyen nagy becsben tarthatta az ókori nép a meteoritot. Nem ez lenne az első égi eredetű lelet, melyre a régészek rábukkantak. Egyes kutatók szerint a nácik által Európába hozott Buddha-szobor is meteoritból készülhetett.